Számlázási tudnivalók II. – számlával egy tekintet alá eső okirat

Olvasási idő: 4 perc

Ha valamelyik számlánk a kibocsátás után hibásnak bizonyul (például a számlázott tételt hibás árral számláztuk), akkor annak korrekciója szükséges. 2008-ig az ilyen bizonylat-korrekcióra a számlahelyesbítés, sztornózás, javítás módszerre szigorú részletszabályok vonatkoztak.

2008. január 1-jétől a jogszabály egy sokkal egyszerűbb rendszert vezetett be, amely légyege az, hogy a számla bármely okból történő korrekciója esetén egységesen számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani. Fontos megemlíteni, hogy a régi elnevezésű sztornó, helyesbítő számla is alkalmazható, ha azok bírnak a számlával egy tekintet alá eső okirat tartalmi elemeivel. Tehát nem a korrekciós bizonylat elnevezésén van a lényeg, hanem annak tartalmán!

A korrekciót követően az eredeti (hibás) számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát.

olvasásának folytatása

Így juthat hozzá az át nem vett NAV küldeményéhez

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2013. január 1-jétől hatályos 124. § (8) bekezdése szerint az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltát követően – kivéve, ha a kézbesítési vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be – honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi a kézbesítési vélelemmel érintett adóhatósági irat ügyiratszámát, a címzett adóazonosító jelét/adószámát, a közzététel időpontját, valamint egy telefonszámot, amelyen az adózó az irat átvételéről tájékozódhat.

Ezen a felületen az Ön adóazonosító jelének/adószámának megadásával lehetősége van lekérdezni, hogy az Ön részére érkezett-e a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól olyan adóhatósági irat, amelynek átvételére valamilyen okból nem került sor. A listában szereplő telefonszámon érdeklődhet a kézbesítési vélelemmel érintett adóhatósági irat átvételéről.