Osztalékelőleg kifizetése 2016-ban

olvasási idő: 3 perc

Tulajdonosként cégünkből a 2016-os tárgy év során osztalékelőleget is felvehetünk, amely kifizetésének szabályai az új Ptk. hatálybalépésével még egyszerűsödtek is.

Az osztalékelőleg kifizetése előtt vizsgálandók:

  • társasági szerződés: új, hogy már nem szükséges ennek kifizetéséről rendelkezni
  • az osztalékelőleg fedezete: a megtermelt tárgy évi eredmény, és a fel nem használt eredménytartalék lehet. Ennek igazolásául szolgál és felhasználható az éves beszámoló hat hónapig; a második félévben pedig a közbenső mérleg.
  • osztalékfizetési korlát: maximum a szabad tőkeelemek erejéig, ami azt jelenti, hogy a kifizetés után az értékelési tartalékkal, lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke nem lehet kisebb, mint a jegyzett tőke. Pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes befizetése esetén fizethető csak ki (beleértve a 3 mFt jegyzett tőke szint elérését is).
  • tagok írásbeli nyilatkozata, visszafizetési kötelezettség vállalása: nem szükséges, mert a jogszabály mondja ki
  • a kifizetés gyakorisága: akár havonta is lehet

olvasásának folytatása

Melyik év irata selejtezhető 2016-ban?

olvasási idő: 4 perc

office folders

Egy korábbi posztunkat ismételjük meg, frissített dátumokkal.

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés, amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása