Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban

2020. március 24-től[1] csökkennek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei.

Veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szerveknek minősülő kifizető kivételével:

  • taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  • vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  • műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)

tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

olvasásának folytatása

Táppénz a COVID-19 vírussal kapcsolatban

KERESŐKÉPTELENSÉG

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

Jogszabályi háttér: egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§ g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

olvasásának folytatása

Ha KATÁ-s számlát fogadunk be

olvasási idő: 4 perc

A) Adatszolgáltatási kötelezettség

A KATA egyik legfontosabb szabálya az, hogy adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik mind az adóalany, mind annak vevő partnere részéről a naptári évben megszerzett, kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, amennyiben ez a bevétel meghaladja az évi 1 millió forintot.

A kisadózó számláját befogadó cégként a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére (2019. évről: 19K102. számú nyomtatvány)

  • a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról,
  • a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot,
  • az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó nem számlát állított ki (pl. nyugta).

olvasásának folytatása

Egyszerűsített foglalkoztatás főbb szabályai 2019-ben

Az alkalmi munka
• a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• egy naptári éven belül összesen (munkáltatónként) legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatható munkavállalók létszáma egy adott naptári napon maximálva van.
• főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt
• 1 főtől 5 főig munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 főt
• 6-20 főig a 4 főt

A létszámkeretet a munkáltató egyenlően beosztva is felhasználhatja, de tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Nem létesíthető a jogviszony, ha
• a felek között munkaviszony áll fenn;
• a közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

Az egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszonyra alapvetően a Munka Törvénykönyve, tehát az általános munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

A díjazás lehet:
• fix megállapodott összeg,
• teljesítmény alapján történő elszámolás vagy
• időbérezés.
A díjazásnál a minimum összeg a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a.
• Ez órabéres elszámolás esetén 2019-ben a minimum díjazás: 728 Ft/óra
• garantált bérminimum alkalmazása esetén 975 Ft/óra.

olvasásának folytatása

2019-ben selejtezhető iratok

olvasási idő: 4 perc

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása

A 2018-ban szerzett jövedelem bevallása

Adóbevallási tervezet

Kinek készít az adóhatóság automatikusan adóbevallási tervezetet?

Az adóhatóság elkészíti és 2019. március 15-től az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen (WebNYK) elérhetővé teszi a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet

      • a magánszemélyek,
      • a mezőgazdasági őstermelők,
      • az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek és
      • az egyéni vállalkozók

részére.

Ki kérheti papír alapon az adóbevallási tervezetet?

Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, 2019. március 15-éig postai úton, SMS-ben vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetet papír alapon, postai úton továbbítsa részére.

olvasásának folytatása

Az iratmegőrzésről

olvasási idő: 4 perc

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása

A gyermek után járó pótszabadság legfontosabb tudnivalói

Olvasási idő: 3 perc

Jár-e pótszabadság a gyermek után?
Igen, a gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következők szerint:
– egy gyermek után kettő,
– két gyermek után négy,
– kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából kit tekintünk gyermeknek?
A családok támogatásáról szóló törvény szerint a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket.

olvasásának folytatása

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

olvasási idő: 1 perc

2017-ben is ellenőrizze megtörtént-e a munkavállalók kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálata!

Akár 1 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén is szükséges munkáltatóként gondoskodnia a dolgozói foglalkoztathatóság éves felülvizsgálatáról, ez a köznyelvben az “üzemorvos” szolgáltatás! Erre ebben az évben legkésőbb 2017. december 31-ig van lehetőség.

olvasásának folytatása