Meghosszabbodik a beszámoló és egyes adóbevallások benyújtási határideje

Meghosszabbodik a számviteli beszámoló leadásának határideje és a bevallási határidő a társasági adó, az innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója és a kisvállalati adó esetében. A Gazdaságvédelmi Akciótervben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) újabb könnyítéseket vezetett be a veszélyhelyzetre tekintettel.

Beszámoló készítés határidejének módosulása

olvasásának folytatása

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama és bejelentése

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.

A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni.

tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

  olvasásának folytatása

Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban

2020. március 24-től[1] csökkennek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei.

Veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szerveknek minősülő kifizető kivételével:

  • taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  • vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  • műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)

tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

olvasásának folytatása

Ha KATÁ-s számlát fogadunk be

olvasási idő: 4 perc

A) Adatszolgáltatási kötelezettség

A KATA egyik legfontosabb szabálya az, hogy adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik mind az adóalany, mind annak vevő partnere részéről a naptári évben megszerzett, kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, amennyiben ez a bevétel meghaladja az évi 1 millió forintot.

A kisadózó számláját befogadó cégként a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére (2019. évről: 19K102. számú nyomtatvány)

  • a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról,
  • a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot,
  • az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó nem számlát állított ki (pl. nyugta).

olvasásának folytatása

2019-ben selejtezhető iratok

olvasási idő: 4 perc

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása

A 2018-ban szerzett jövedelem bevallása

Adóbevallási tervezet

Kinek készít az adóhatóság automatikusan adóbevallási tervezetet?

Az adóhatóság elkészíti és 2019. március 15-től az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen (WebNYK) elérhetővé teszi a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet

      • a magánszemélyek,
      • a mezőgazdasági őstermelők,
      • az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek és
      • az egyéni vállalkozók

részére.

Ki kérheti papír alapon az adóbevallási tervezetet?

Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, 2019. március 15-éig postai úton, SMS-ben vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetet papír alapon, postai úton továbbítsa részére.

olvasásának folytatása

Az iratmegőrzésről

olvasási idő: 4 perc

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása

A 2017-ben szerzett jövedelem bevallása 2018-ban

olvasási idő: 5 perc

Keletkezett Önnek 2017-ben SzJA (és EHO) köteles jövedelme? Így kell ezzel elszámolnia az Adóhivatal felé 2018-ban:
Bevallási tervezet
Kinek készít az adóhatóság automatikusan bevallási tervezetet?
Az adóhatóság elkészíti és 2017. március 15-től az ügyfélkapu használatával
egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen (WebNYK) elérhetővé teszi a
személyi jövedelemadó bevallási tervezetet
– a magánszemélyek,
– a mezőgazdasági őstermelők és
– az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek
részére.
Kinek nem készít a NAV bevallási tervezet?
A tevékenységét folytató egyéni vállalkozó részére a NAV nem készít
adóbevallási tervezetet.

olvasásának folytatása

2017-ben selejtezhető iratok

olvasási idő: 4 perc

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása

Bevallási tervezet (2016. évi SZJA)

olvasási idő: 3 perc

Idén először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészíti az Ön személyijövedelemadó-bevallási tervezetét.

Az adóbevallási tervezet a 2016-ban megszerzett jövedelmeiről szóló kimutatás, melyet az Ön munkáltatója, kifizetője által megadott adatokból állítanak össze. Kiszámítják Ön helyett a jövedelmét terhelő adót, számításba veszik az év közben levont adóelőleget és a figyelembe vett kedvezményeket. Az adóbevallási tervezetben szerepel mindezek egyenlege, ami lehet nulla, még fizetendő adó vagy Önnek visszajáró összeg.

Ha Önnek van Ügyfélkapu regisztrációja:

A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet 2017. március 15-től megnézheti és módosíthatja a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető weboldalon.

Ügyfélkapu regisztráció hiányában, amennyiben 2017. március 15-ig kéri, a NAV megküldi Önnek adóbevallási tervezetét. Igénylését az alábbi módokon adhatja be:

  • a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon
  • levélben kötetlen formában  (megadva adóazonosító jelét és születési dátumát)
  • a NAV ügyfélszolgálatán személyesen vagy
  • a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül

2017. február 1-jétől:

  • SMS-ben a 06-70/717-7878 telefonszámon (meg kell adnia adóazonosító jelét és születési dátumát a következők szerint: SZJA szóköz adóazonosítójel szóköz ééééhhnn)
  • a NAV honlapjáról elérhető űrlapon (www.nav.gov.hu/eszja/eszja)

2017. március 15. után az igénylés már csak a NAV ügyfélszolgálatain nyújtható be.

Az igénylés alapján adóbevallási tervezetét 2017. május 2-ig kapja meg postán.

olvasásának folytatása