Társadalombiztosítás

Mit fizet a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van?

contr.huHozzászólás

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. Ha a munkavállaló más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint.

A biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz, a 20T1011 jelű adat- és változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújthatóügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy nyomtatást követően postán. Akinek van a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszeréhez (06/80-20-21-22) PIN-kódja, az telefonon is bejelentkezhet. PIN-kódot lehet igényelni a NAV honlapjáról elérhető ONYA alkalmazással.

→ olvasásának folytatása

Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban

contr.huHozzászólás

2020. március 24-től[1] csökkennek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei.

Veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szerveknek minősülő kifizető kivételével:

  • taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  • vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  • műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)

tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

→ olvasásának folytatása

Minimálbér 2016

contr.huHozzászólás

A 2016. évi minimálbérek az alábbiak szerint alakulnak:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 111.000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 25.550 forint,
napibér alkalmazása esetén 5.110 forint,
órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 129.000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 29.690 forint,
napibér alkalmazása esetén 5.940 forint,
órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Jogszabályi hivatkozás: 454/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet

Járulékfizetés a hallgatói jogviszony megszűnése után

contr.huHozzászólás

olvasási idő: 4 perc

A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerben tanulmányokat folytató nagykorú tanulók, hallgatók a tanulói/hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Akiknek tanulói/hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnt meg, diákigazolványuk 2015. október 31-ig érvényes, de még 45 napig jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Tehát 2015. december 15-ig még akkor is fizetés nélkül vehetik igénybe az egészségügyi ellátást, ha nem sikerült elhelyezkedniük. Ha azonban továbbra sem találnak munkát, nem tanulnak tovább vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak, akkor 2015. december 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, függetlenül attól, hogy az orvosi ellátást egyébként igénybe veszik-e vagy sem. Egészségügyi szolgáltatási járulékként idén havonta 6930 forintot kell fizetni, amennyiben azonban a kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes időtartamában, úgy napi összeggel kell számolni, amely jelenleg 231 forint. → olvasásának folytatása

Intézze el most nyáron, ne hagyja az utolsó pillanatra!

contr.huHozzászólás

olvasási idő: 6 perc

Adóigazolvány gyermeke számára

1

2016. január 1-jétől csak olyan gyermek után vehető igénybe a családi adókedvezmény, akinek van adóazonosító jele. A 10 jegyű adóazonosító jel az adóigazolványon szerepel.

A 2005 után születettek automatikusan kapják az adóazonosító jelet, előtte azonban csak akkor adott az Adóhivatal, ha a szülő külön kérte. Lehetnek olyanok, akik bár 2005 után kaptak elvben adóazonosítót, de adókártyát nem. A lényeg az, hogy vannak olyan tíz év körüliek, tizenévesek, akik a mai napig nem rendelkeznek még adóigazolvánnyal.

Az adóigazolványt a 15T34. jelű nyomtatvány kitöltésével tudja megkérni, postán beküldheti, vagy személyesen benyújthatja bármelyik NAV ügyfélszolgálaton. A nyomtatvány letölthető itt: http://goo.gl/pZHoFU, a kitöltési útmutató elérhető itt: http://goo.gl/UBHVfB. Az igénylőlaphoz másolatban kell csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy személyazonosító igazolványát és lakcímkártyáját.

→ olvasásának folytatása

Ellenőrizhető a dolgozó bejelentése

contr.huHozzászólás

Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is.

A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok), ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár. Az ilyen, egyszerűsített foglalkoztatású munkavállalóknak – amennyiben egyéb jogcímen egészségügyi ellátásra nem jogosultak – saját maguknak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük a NAV-nál.

→ olvasásának folytatása

Betegszabadság vagy táppénz?

contr.huHozzászólás

Bár mindkettő betegséggel, keresőképtelenséggel kapcsolatos, különböznek, mást jelentenek:

Betegszabadságra jogosult az, aki saját betegsége miatt keresőképtelen, orvosi igazolással rendelkezik, jogviszonya a foglalkoztatóval a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. munkavállaló). A betegszabadságot a munkáltató adja ki, amely naptári évenként az első 15 munkanapra jár. Az év közben kezdődő munkaviszony esetében a betegszabadság arányos részére jogosult a foglalkoztatott.

Az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja, a megbízási jogviszonyban munkát végző magánszemély nem jogosult betegszabadságra; a foglalkozási betegség, az üzemi baleset, a gyermek ápolása miatt,  a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén is az első naptól táppénz jár.

A betegszabadságot a munkáltató fizeti, amely a távolléti díj 70%-a, adó- és járulékköteles. A szükséges bizonylat a kezelőorvos igazolása, vagy a kórházi igazolás. A háziorvos a keresőképtelenséget legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolhatja.

Tehát a betegszabadságot követő időszakra, illetve a kivételt képező jogviszonyok esetére táppénz ellátás jár, amit az állami egészségpénztár fizet, maximuma napi 7 ezer forint, legfeljebb egy éven át. Nem jár táppénz például annak, aki fizetés nélküli szabadságon, gyesen van, nyugdíjas, vagy a keresőképtelensége alatt szünetel a biztosítási jogviszonya.

→ olvasásának folytatása

Európai biztosítási kártya (EKK)

contr.huHozzászólás

unnamed

Minden magyar biztosítottnak ingyenesen járó EEK az unión belül és néhány további országban mindig a helyi állami egészségbiztosító szolgáltatását finanszírozza, amelyet a magyar biztosító fizet. Felső határa nincs az OEP finanszírozásának, azonban az országonként változó önrész és gyógyszerköltség a beteget terheli.

Igénylése és további leírás a témában itt: http://goo.gl/F0Hk18

Adótipp: az EU-n kívüli országokban csak sürgősségi ellátásra használható az EEK, az ottani számlát Önnek kell kifizetnie. De ha számlát kér az ellátásról, a zárójelentése alapján az OEP kifizeti azt a részt, amennyit a magyar szolgáltatónak is megtérítene.