Sok vállalkozás kér előleget egy nagyobb megrendelés előtt, legyen szó bútorgyártásról, rendezvényszervezésről vagy egy weboldal elkészítéséről. Az előleg megszerzése azonban kötelezettséget is jelent: számlát kell kiállítani róla, és áfás ügylet esetén ekkor keletkezik az áfafizetési kötelezettség is. Az összefoglaló a különleges esetekre, például a devizás előlegszámlára vagy az áfakulcs változásának hatására, nem tér ki.
Mikor előleg, és mikor nem?
Nem minden előre érkező összeg előleg. Előlegről akkor van szó, ha az összeg a teljesítés előtt, a felek megállapodása alapján érkezik, és beszámít a későbbi eladás vagy szolgáltatás ellenértékébe. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, nem előlegről van szó, és előlegszámla sem állítható ki.
Az előleg nemcsak pénzben teljesíthető. Előlegnek számíthat más vagyoni előny is, például ha a felek egy meglévő követelést számítanak be előlegként.
Más a helyzet, ha a vevő megállapodás nélkül, a saját döntéséből fizet előre, például egy havonta elszámolt szolgáltatás díját egy évre előre. Ilyenkor a számlák jellemzően a szokásos időpontokban készülnek, és a befizetett összegből rendeződnek. Egy webfejlesztő viszont, aki a munka megkezdése előtt 200 000 forintot kér, előleget kap. Mivel a határ nem mindig egyértelmű, kétség esetén érdemes a szerződést is megvizsgálni.
Díjbekérő, előlegszámla, végszámla
A díjbekérő csak fizetési felhívás. Nem számla, nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, és a vevő sem tudja az alapján levonni az áfát.
Az előlegszámla az előleg megszerzésekor készül: banki átutalásnál a jóváírás, készpénznél az átvétel napján. Ennél korábban nem állítható ki.
A végszámla a munka elvégzésekor vagy a termék átadásakor készül. Ezen a teljes ellenérték szerepel, amelyből levonják a már megfizetett előleget.
Mikor és hogyan kell számlázni?
- Az előlegszámlát az előleg átvételekor vagy jóváírásakor haladéktalanul ki kell állítani, ezt tehát nem érdemes a hónap végére hagyni.
- Az előlegszámlán a teljesítés napja helyett az előleg átvételének, jóváírásának napja szerepel.
- Ha nem áfaalany magánszemély fizet előleget, és az összeg 900 000 forintnál kevesebb, számlát csak akkor kötelező kiállítani, ha kéri. 900 000 forinttól a számla mindenképpen kötelező.
- Az alanyi adómentes vállalkozókat is terheli a számlaadási kötelezettség. Számlájukon azonban nem szerepelhet áfa, és utalni kell a mentességre.
Egy egyszerű számpélda
Egy asztalos Kft. 1 000 000 forint plusz áfa értékű konyhabútort vállal el, és 30 százalék előleget kér. Az általános, 27 százalékos áfakulccsal számolva:
- Az előleg bruttó 381 000 forint, ebből 300 000 forint nettó érték és 81 000 forint áfa. A Kft. a jóváíráskor kiállítja az előlegszámlát, és a 81 000 forint áfát abban az időszakban vallja be.
- A bútor átadásakor elkészül a végszámla: a teljes ügylet 1 000 000 forint nettó és 270 000 forint áfa, ebből levonják az előleget.
- A vevőnek még 700 000 forint nettó és 189 000 forint áfa, összesen 889 000 forint a fizetendő.
Az áfa így két részletben kerül bevallásra, összesen a teljes ügyletre jutó 270 000 forint.
Ha a teljes összeg előre érkezik
Ha a vevő a teljes ellenértéket előlegként fizeti meg, két megoldás közül lehet választani. Az egyik szerint az előlegszámla után a teljesítéskor egy úgynevezett nullás végszámla készül. A másik az egybizonylatos megoldás: ha a teljesítés napja már ismert, egyetlen számla is elég, amelyen az előleg beérkezésének napja mellett a teljesítés időpontja is szerepel, jelezve, hogy további elszámolás nem lesz. Például egy oktatócég a márciusi tanfolyam teljes díját februárban kéri be, és a februári számlán már a tanfolyam napját is feltünteti. Ha a teljesítés napja a számla kiállításakor még nem ismert, csak az első megoldás alkalmazható.
Gyakori hibák
- Az előlegszámla kiállítása az előleg beérkezése előtt, a díjbekérő helyett.
- Az önkéntes előrefizetés és az előleg összekeverése.
- Az előleg áfájának kihagyása az adott havi vagy negyedéves bevallásból.
- A nullás végszámla elmaradása, amikor az előlegszámlán nem szerepel a teljesítés napja.
- A végszámlán a teljes összeg újbóli áfázása az előleg levonása nélkül.
Összegzés
Az előleg megszerzése indítja el a számlázást és áfás ügyletnél az áfafizetési kötelezettséget, a végszámla pedig lezárja az ügyletet. Érdemes a nagyobb előleges megrendeléseket előre jelezni a könyvelőnek.
A cikk a 2026. október 27-i jogszabályi állapotot tükrözi.
Jogszabályi háttér
Státusz: hatályos szabályok.
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.): 59. § (az előleg fogalma), 159. § (2) bekezdés a) és b) pont (számlakibocsátás előlegről, a 900 000 forintos határ), 159. § (3) bekezdés (az előlegszámla adatai), 163. § (2) bekezdés b) pont (haladéktalan kibocsátás), 169. § g) pont (a teljesítés, illetve az előleg átvételének napja a számlán), 187. § (2) bekezdés c) pont (alanyi adómentes adóalany számlája): https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2007-127-00-00
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal: A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai, 18. számú információs füzet (közzétéve: 2026. március 2.): https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2026
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása az előlegfizetés bizonylatolásáról, köztük az egybizonylatos megoldásról (Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály, 3527733617, AVÉ 2013/5.): letölthető dokumentum
A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül egyedi adótanácsadásnak.
