Számlázási tudnivalók V. – a vevő adószáma (ha az ÁFA 100.000 Ft)

Olvasási idő: 4 perc

Önök már ismerik és tudják, hogy mely esetekben kell feltüntetni a kimenő számláinkon a vevő adószámát. (Ismétlésül itt olvashat róla: https://contr.hu/2015/08/06/szamlazasi-tudnivalok-i-a-vevo-adoszama/)

Új 2017. január 1-jétől:

Az eddigi szabály az volt (2014. december 31-ét követően), hogy ha belföldön letelepedett adóalanyként kiállított számlában az áfa elérte, vagy meghaladta az 1 millió forintot, akkor foglalkoznunk kellett a vevő adószámának feltüntetésével. Ez az 1 millió forintos értékhatár 2017. január 1-jétől 100 ezer forintra csökkent!

Ha Ön számlakibocsátó: január 1-jét követően kimenő számlát állít ki, amely számla/ügylet teljesítés időpontja 2017. január 1-je, vagy azt követő időpontú és a számla áfa tartalma eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot, akkor tüntesse fel a vevő adószámát!

olvasásának folytatása

Számlázási tudnivalók IV. – tévhitek

1. tévhit: A számlát kötelező aláírni és lepecsételni.

Nem, a számla aláírás és pecsét nélkül is hiteles! Nincsen olyan jogszabály, amely előírná az aláírás, pecsét használatát; bár ezek használata valamiért, tévesen a mai napig gyakori.

 

2. tévhit: A vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán.

Bizonyos esetekben igen, kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán. Erről itt írtunk bővebben: https://contr.hu/2015/08/06/szamlazasi-tudnivalok-i-a-vevo-adoszama/

olvasásának folytatása

Számlázó programok 2016. január 1-jétől

olvasási idő: 3 perc

Mi a változás?

2016. január 1-jétől új jogszabályi követelménynek kell megfeleljen számlázó programunk. Biztosítania kell, hogy a NAV egy önálló a programba integrált funkció által hozzájusson a kiállított számlák adataihoz.

Mi az “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás”?

Az “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” nevű funkcióval kell rendelkezzen tehát a számlázó program, amely segítségével adatexport végezhető el

a.) a kezdő és záró dátum megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b.) a kezdő és záró számlasorszám megadásával meghatározott sorszámtartományba tartozó számlákra.

Mikor lesz erre a funkcióra szüksége a NAV-nak?

olvasásának folytatása

Számlázási tudnivalók III. – számlakibocsátási határidő

Olvasási idő: 2 perc

Az Áfa törvény szabályozza a számlakibocsátás határidejét:

  • amennyiben az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetik, akkor a számlát haladéktalanul ki kell állítani,
  • ha nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, hanem pl. utalással fizetik, és a számla áfát tartalmaz, akkor legkésőbb a teljesítés napjától számított 15 napon belül kell kiállítani,
  • 2013. január 1-jétől: az Áfa törvény 89. §-a szerinti adómentes közösségi értékesítésnél (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás), legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani,
  • egyéb esetekben a számlát ésszerű időn belül kell kibocsátani. Az ésszerű idő azt jelenti, hogy amikor a számlakibocsátó minden, a számlához szükséges adatnak a birtokában van, akkor rövid időn belül kibocsátja a számlát.

A számlakibocsátási határidő nem tartása esetén az Adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírság kiszabására lehet számítani!

Jogszabály: ÁFA törvény 163. §

Számlázási tudnivalók II. – számlával egy tekintet alá eső okirat

Olvasási idő: 4 perc

Ha valamelyik számlánk a kibocsátás után hibásnak bizonyul (például a számlázott tételt hibás árral számláztuk), akkor annak korrekciója szükséges. 2008-ig az ilyen bizonylat-korrekcióra a számlahelyesbítés, sztornózás, javítás módszerre szigorú részletszabályok vonatkoztak.

2008. január 1-jétől a jogszabály egy sokkal egyszerűbb rendszert vezetett be, amely légyege az, hogy a számla bármely okból történő korrekciója esetén egységesen számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani. Fontos megemlíteni, hogy a régi elnevezésű sztornó, helyesbítő számla is alkalmazható, ha azok bírnak a számlával egy tekintet alá eső okirat tartalmi elemeivel. Tehát nem a korrekciós bizonylat elnevezésén van a lényeg, hanem annak tartalmán!

A korrekciót követően az eredeti (hibás) számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát.

olvasásának folytatása

Számlázási tudnivalók I. – a vevő adószáma

Olvasási idő: 4 perc

Továbbra is az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mikor kell szerepeltetni a kimenő számláinkon a vevő partner adószámát. Az Áfa törvény tételesen felsorolja a számla kötelező adattartalmát, amely adatok egyike a vevő adószáma.

Az adószám lehet:

  • belföldi adószám (pl. 12345678-2-41)
  • EU-s vagy közösségi adószám (pl. egy osztrák adóalany esetében ATU12345678)
  • belföldi csoportos áfa alanyiságú formáció csoportazonosító számának első nyolc számjegye (pl. 12345678)

A vevő adószámának számlán való feltüntetése ebben a négy esetben kötelező:

1/ belföldi fordított adózás (amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót) esetén a vevő adószámának valamennyi számjegye feltüntetése kötelező,

2/ nemzetközi fordított adózás (külföldi teljesítési helyű szolgáltatás, termékértékesítés tagállami adóalany részére) esetén a közösségi adószámot kell feltüntetni,

olvasásának folytatása