2014. január-március hónapokban a munkaügyi hatóság 5 918 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 58 %-nál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak (34 066 fő) 51 %-át érintették. A szabálytalanságok 64%-a a munkaidő-pihenőidő-nyilvántartások hibáiból adódik.
Hogy Önöknél ezek a nyilvántartások rendben legyenek, most a szabadságolás szabályait foglaljuk össze:
Minden munkavállalónak egységesen 20 munkanap alapszabadsága van, valamint az életkora alapján ún. életkori pótszabadság (25. életévtől ez +1 munkanap, a 45. életévtől pedig már plusz 10 munkanap), és egyéb jogcímek miatt egyéb pótszabadság (pl. apának a gyermeke születését követő 2. hónap végéig +5 munkanap) illeti meg. Az alapszabadságot az adott évben kell kiadni, az életkor szerinti pótszabadság átvihető a következő évre is.
A szabadságot a munkaadó adja ki, de a munkavállalóval történő kötelező előzetes egyeztetést alapján.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, ha a munkaviszony év közben kezdődik, itt is előírás az arányosítás. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A tizennégy nap számításánál a közbeeső heti pihenőnapok számát is be kell számítani. Ettől az előírástól azonban el lehet térni a munkavállalóval kötött megállapodás alapján. Tehát nagyon fontos, hogy erről legyen a munkáltató birtokában egy írásos megállapodás.
A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén és kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság negyed részét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Fontos, hogy az igazolatlan távollét, a 30 napnál hosszabb táppénz, a munkavállaló kérésére adott fizetés nélküli szabadság csökkenti az alap esetben járó szabadság napjait.
Az év közben kezdő, vagy év közben megszűnő munkaviszonynál a szabadság arányos része jár. A szabadságot munkanapra kell kiadni; a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
Adótipp: ingyenes a letölthető mobiltelefonos alkalmazás (MunkaÜGYES!), amely segít eligazodni a munkaügyekben (Android: http://goo.gl/lkKqoz, IOS: http://goo.gl/PFbPiK).