Egyszerűsített foglalkoztatás főbb szabályai 2019-ben

Az alkalmi munka
• a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• egy naptári éven belül összesen (munkáltatónként) legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatható munkavállalók létszáma egy adott naptári napon maximálva van.
• főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt
• 1 főtől 5 főig munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 főt
• 6-20 főig a 4 főt

A létszámkeretet a munkáltató egyenlően beosztva is felhasználhatja, de tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Nem létesíthető a jogviszony, ha
• a felek között munkaviszony áll fenn;
• a közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

Az egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszonyra alapvetően a Munka Törvénykönyve, tehát az általános munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

A díjazás lehet:
• fix megállapodott összeg,
• teljesítmény alapján történő elszámolás vagy
• időbérezés.
A díjazásnál a minimum összeg a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a.
• Ez órabéres elszámolás esetén 2019-ben a minimum díjazás: 728 Ft/óra
• garantált bérminimum alkalmazása esetén 975 Ft/óra.

olvasásának folytatása

2019-ben selejtezhető iratok

olvasási idő: 4 perc

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása