2015. március 31-ig kell megfizessék a területileg illetékes iparkamarák felé az ez évi, egységesen 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást. (Kivételek: ügyvédek, őstermelők, magán állatorvosok, alapítványok, egyesületek, az egész évben szünetelő egyéni vállalkozók, agrárkamarai tagok.)
Month: március 2015
Betegszabadság vagy táppénz?
Bár mindkettő betegséggel, keresőképtelenséggel kapcsolatos, különböznek, mást jelentenek:
Betegszabadságra jogosult az, aki saját betegsége miatt keresőképtelen, orvosi igazolással rendelkezik, jogviszonya a foglalkoztatóval a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. munkavállaló). A betegszabadságot a munkáltató adja ki, amely naptári évenként az első 15 munkanapra jár. Az év közben kezdődő munkaviszony esetében a betegszabadság arányos részére jogosult a foglalkoztatott.
Az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja, a megbízási jogviszonyban munkát végző magánszemély nem jogosult betegszabadságra; a foglalkozási betegség, az üzemi baleset, a gyermek ápolása miatt, a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén is az első naptól táppénz jár.
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, amely a távolléti díj 70%-a, adó- és járulékköteles. A szükséges bizonylat a kezelőorvos igazolása, vagy a kórházi igazolás. A háziorvos a keresőképtelenséget legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolhatja.
Tehát a betegszabadságot követő időszakra, illetve a kivételt képező jogviszonyok esetére táppénz ellátás jár, amit az állami egészségpénztár fizet, maximuma napi 7 ezer forint, legfeljebb egy éven át. Nem jár táppénz például annak, aki fizetés nélküli szabadságon, gyesen van, nyugdíjas, vagy a keresőképtelensége alatt szünetel a biztosítási jogviszonya.
Helyes-e, ha az ügyvédi iroda továbbszámlázza az illetéket, közzétételi díjat?
Amikor a társasági szerződéseink módosításával ügyvédhez fordulunk, gyakran kíséri ezt valamilyen cégeljáráshoz kapcsolódó eljárási illeték és közzétételi díj.
Előfordul, hogy az ügyvédi iroda cégünk helyett fizeti meg ezeket a cégeljáráshoz kapcsolódó díjakat. Sokszor felmerül a kérdés, hogy kell ezt bizonylatolni.
Értelmezésünk szerint az ilyen megelőlegezett és később beszedett eljárási illeték és közzétételi díj más nevében és javára beszedett összegnek minősül, az ÁFA törvény értelmében ennek hitelezése és beszedése nem okoz gazdasági tevékenységet. Másrészt egyik összeg sem az ügyvédi iroda költsége, ezért sajnos nincs is mit továbbszámlázni, nem merülhet fel a közvetített szolgáltatás sem. Az ilyen összegeket az ügyvédi iroda könyveiben követelésként kell kimutatni és a cégeljárási dokumentumok átadásakor kell kérni a megbízót ezek pénzügyi rendezésére. Cégünk könyveiben egyéb kötelezettségként kell nyilvántartani a megelőlegezett eljárási illetéket és a közzétételi díjat, amelynek számviteli bizonylata a hatóságoktól kapott igazolás lehet.
Jogszabályi hivatkozás:
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 7. §
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 70. §
- 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (4) bekezdés
A NAV 2015. évi ellenőrzési irányelvei
A NAV tájékoztatójában adta közre a 2015. évi ellenőrzési irányelveit (http://goo.gl/F6Zs8x). Idén is a leghangsúlyosabb ellenőrzési terület az általános forgalmi adóban a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések (az ilyen ellenőrzések több, mint 60%-a), ahol a fókusz a valós bevételek eltitkolásán, vagy a nem valós költség számlák befogadása elkövetésével való áfa csalás esete kiemelt terület. Vizsgálják a számlaadási kötelezettséget, bizonylat-kiállítási kötelezettséget, on-line pénztárgép használatot, a gyanúsan kevés forgalmat bonyolítókat, a bevételükhöz képest kevés összegű fizetendő áfát bevallókat, értékesítési láncolatokat, körbeszámlázókat, az árumozgással járó értékesítőket.
A tevékenységi körök tekintetében fokozott ellenőrzésre számíthatnak jövedelmezőségi szempontból a gépjárműalkatrész kiskereskedők, a csomagküldő internetes kiskereskedők, a közúti áruszállítók, a raktározással foglalkozók.
A számviteli rend, a bizonylati fegyelem területén az Adóhivatal vizsgálni fogja többek közt a nyilvántartások vezetését, a szabályzatok meglétét, az adatszolgáltatásokat, az iratmegőrzés szabályainak betartását (erről itt írtunk: Meddig tároljuk a céges iratokat?).
A fentieken túl további kiemelt terület még a nyereségadók közül a társasági adó és az egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadó és a járulékok ellenőrzése.