A szabadság kiadás legfontosabb szabályai

olvasási idő: 4 perc

Minden munkavállalónak egységesen 20 munkanap alapszabadsága van, valamint az életkora alapján ún. életkori pótszabadság (25. életévtől ez +1 munkanap, a 45. életévtől pedig már plusz 10 munkanap), és egyéb jogcímek miatt egyéb pótszabadság (pl. apának a gyermeke születését követő 2. hónap végéig +5 munkanap) illeti meg.

Az alapszabadságot az adott évben kell kiadni, az életkor szerinti pótszabadság átvihető a következő évre is.
A szabadságot a munkaadó adja ki, de a munkavállalóval történő kötelező előzetes egyeztetést alapján.

olvasásának folytatása

Meghosszabbodik a beszámoló és egyes adóbevallások benyújtási határideje

Meghosszabbodik a számviteli beszámoló leadásának határideje és a bevallási határidő a társasági adó, az innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója és a kisvállalati adó esetében. A Gazdaságvédelmi Akciótervben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) újabb könnyítéseket vezetett be a veszélyhelyzetre tekintettel.

Beszámoló készítés határidejének módosulása

olvasásának folytatása

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama és bejelentése

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.

A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni.

tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

  olvasásának folytatása

Mit fizet a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van?

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. Ha a munkavállaló más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint.

A biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz, a 20T1011 jelű adat- és változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújthatóügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy nyomtatást követően postán. Akinek van a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszeréhez (06/80-20-21-22) PIN-kódja, az telefonon is bejelentkezhet. PIN-kódot lehet igényelni a NAV honlapjáról elérhető ONYA alkalmazással.

olvasásának folytatása

Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban

2020. március 24-től[1] csökkennek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei.

Veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szerveknek minősülő kifizető kivételével:

  • taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  • vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  • műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)

tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

olvasásának folytatása

Táppénz a COVID-19 vírussal kapcsolatban

KERESŐKÉPTELENSÉG

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

Jogszabályi háttér: egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§ g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

olvasásának folytatása

A minimálbér 2020-ban

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 161.000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 37.020 forint,
napibér alkalmazása esetén 7.410 forint,
órabér alkalmazása esetén 926 forint.

A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 210.600 forint,
hetibér alkalmazása esetén 48.420 forint,
napibér alkalmazása esetén 9.690 forint,
órabér alkalmazása esetén 1.211 forint.

Jogforrás: 367/2019. (XII. 30.) Kormányrendelet

Ha KATÁ-s számlát fogadunk be

olvasási idő: 4 perc

A) Adatszolgáltatási kötelezettség

A KATA egyik legfontosabb szabálya az, hogy adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik mind az adóalany, mind annak vevő partnere részéről a naptári évben megszerzett, kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, amennyiben ez a bevétel meghaladja az évi 1 millió forintot.

A kisadózó számláját befogadó cégként a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére (2019. évről: 19K102. számú nyomtatvány)

  • a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról,
  • a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot,
  • az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó nem számlát állított ki (pl. nyugta).

olvasásának folytatása