Számla

Számlázási tudnivalók V. – a vevő adószáma (ha az ÁFA 100.000 Ft)

contr.huHozzászólás

Olvasási idő: 4 perc

Önök már ismerik és tudják, hogy mely esetekben kell feltüntetni a kimenő számláinkon a vevő adószámát. (Ismétlésül itt olvashat róla: https://contr.hu/2015/08/06/szamlazasi-tudnivalok-i-a-vevo-adoszama/)

Új 2017. január 1-jétől:

Az eddigi szabály az volt (2014. december 31-ét követően), hogy ha belföldön letelepedett adóalanyként kiállított számlában az áfa elérte, vagy meghaladta az 1 millió forintot, akkor foglalkoznunk kellett a vevő adószámának feltüntetésével. Ez az 1 millió forintos értékhatár 2017. január 1-jétől 100 ezer forintra csökkent!

Ha Ön számlakibocsátó: január 1-jét követően kimenő számlát állít ki, amely számla/ügylet teljesítés időpontja 2017. január 1-je, vagy azt követő időpontú és a számla áfa tartalma eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot, akkor tüntesse fel a vevő adószámát!

→ olvasásának folytatása

Számlázási tudnivalók IV. – tévhitek

contr.huHozzászólás

1. tévhit: A számlát kötelező aláírni és lepecsételni.

Nem, a számla aláírás és pecsét nélkül is hiteles! Nincsen olyan jogszabály, amely előírná az aláírás, pecsét használatát; bár ezek használata valamiért, tévesen a mai napig gyakori.

 

2. tévhit: A vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán.

Bizonyos esetekben igen, kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán. Erről itt írtunk bővebben: https://contr.hu/2015/08/06/szamlazasi-tudnivalok-i-a-vevo-adoszama/

→ olvasásának folytatása

Számlázó programok 2016. január 1-jétől

contr.huHozzászólás

olvasási idő: 3 perc

Mi a változás?

2016. január 1-jétől új jogszabályi követelménynek kell megfeleljen számlázó programunk. Biztosítania kell, hogy a NAV egy önálló a programba integrált funkció által hozzájusson a kiállított számlák adataihoz.

Mi az “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás”?

Az “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” nevű funkcióval kell rendelkezzen tehát a számlázó program, amely segítségével adatexport végezhető el

a.) a kezdő és záró dátum megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b.) a kezdő és záró számlasorszám megadásával meghatározott sorszámtartományba tartozó számlákra.

Mikor lesz erre a funkcióra szüksége a NAV-nak?

→ olvasásának folytatása

Számlázási tudnivalók I. – a vevő adószáma

contr.huHozzászólás

Olvasási idő: 4 perc

Továbbra is az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mikor kell szerepeltetni a kimenő számláinkon a vevő partner adószámát. Az Áfa törvény tételesen felsorolja a számla kötelező adattartalmát, amely adatok egyike a vevő adószáma.

Az adószám lehet:

  • belföldi adószám (pl. 12345678-2-41)
  • EU-s vagy közösségi adószám (pl. egy osztrák adóalany esetében ATU12345678)
  • belföldi csoportos áfa alanyiságú formáció csoportazonosító számának első nyolc számjegye (pl. 12345678)

A vevő adószámának számlán való feltüntetése ebben a négy esetben kötelező:

1/ belföldi fordított adózás (amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót) esetén a vevő adószámának valamennyi számjegye feltüntetése kötelező,

2/ nemzetközi fordított adózás (külföldi teljesítési helyű szolgáltatás, termékértékesítés tagállami adóalany részére) esetén a közösségi adószámot kell feltüntetni,

→ olvasásának folytatása

Mikor kell feltüntetni a számlán a vevő adószámát?

contr.hu1 hozzászólás

Mi volt érvényben 2014. december 31-ig?

Az Áfa törvény 169. § -a rendelkezik a számla kötelező tartalmi elemeiről. A számlán az alábbi esetekben kötelező feltüntetni a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének (azaz a vevőnek) az adószámát:

  • olyan ügyletek esetében, amelynél az adó fizetésére a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett (fordított adózású ügyleteknél),
  • adómentes közösségen belüli termékértékesítés esetében, illetve
  • olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kiállított, 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű, forgalmi adót tartalmazó számla esetében, ha a számla kibocsátója belföldön gazdasági céllal letelepedett. E számlákról tételes áfa-adatszolgáltatást kell készíteni.

→ olvasásának folytatása

A számla mellékletei

contr.huHozzászólás

Szinte minden adóellenőrzés során azt tapasztaljuk, hogy a helyesen kiállított számla után az ellenőr áttér a számla mellékleteinek ellenőrzésére, mely során vizsgálja a gazdasági esemény valódiságát, különösen vadászva a fiktív ügyletekre. Az e témát érintő adóhatósági megállapítások szankciója 200 százalékos mulasztási bírság is lehet! Ez a két ok elég arra, hogy nagy figyelmet fordítsunk a témának.

A szerződés
A 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatásról szóló számla esetében mindenképpen olyan dokumentum kísérje a számlát, mellyel igazoljuk a szolgáltatást és annak életszerűségét. Ez lehet egy szerződés, egy megállapodás, keretszerződés, eseti megrendelés, levelezés a megrendelésről, más. Az azonos üzleti partnertől azonos jogcímen kapott számlaösszegek egybeszámítandók a 200 ezres korlátnál.

A teljesítés igazolása
A számla hitelességének alátámasztásának másik fontos bizonylata a teljesítési igazolás. Mivel az adóellenőrzés során az adózónak kell a valódiságot bizonyítania, ezért szerencsés ha készül a munka elvégzéséről teljesítés igazolás. Termék beszerzés esetén igazoló bizonylat a szállítólevél.

A számla pénzügyi rendezése
A készpénz fizetési módú számla pénzügyi rendezése egyértelmű, maga a számla bizonylat elegendő. Ha az átutalásos számlát nem banki utalással, hanem készpénzben rendezzük, akkor mindig legyen e tranzakcióról nyugta, kapott pénztárbizonylat, átadás-átvételi elismervényünk. A pénztárjelentésben a készpénzmozgással egyidejűleg rögzítsük a tételt.

Mikor kell kiállítani előlegszámlát?

contr.huHozzászólás

Előfordulhat, hogy előre kérünk el egy munkára vagy termékértékesítésre pénzt a vevőnktől még azelőtt, hogy a terméket vagy a munkát átadnánk. Ilyenkor a bankszámlánkra érkező összeg jóváírásakor vagy a készpénz átvételekor előlegszámla kiállítási kötelezettségünk van. Fontos, hogy az előlegszámlát akkor lehet kiállítani, amikor az ellenérték megérkezett, tehát ez pont ellentétes a hagyományos sorrenddel, amikor is először kiállítjuk a számlát, majd várjuk a kiegyenlítését.
Az előlegszámla kelte a pénz átvételét követő legfeljebb 15 napon belüli; a teljesítési időpont a pénz átvétele napja.

A bizonylatolás

1. A munka, vagy termékértékesítés befejezésével el kell számolni a kapott előleggel, végszámlában kell rendezni a valódi teljesítést, visszavételezni az előleget; így a végszámla fizetendő összege a teljes vételár és az előleg különbözete lesz. (Ez a megoldás a gyakoribb.)

2. Ha az előleg a teljes ellenérték 100 százaléka és ismerjük a szolgáltatás valódi teljesítésének dátumát, akkor alkalmazható az ún. egybizonylatos megoldás, amikor elég az előleg számla kibocsátása azzal, hogy azon jelezni kell a majdani teljesítési időpontot is.

Példa: az oktatással foglalkozó Kft. egy március 10-én tartandó előadásra februárban 100 százalék előleget kér a résztvevőktől, ekkor a februárban kifizetett összeg után előleg számlát ad, amelyen jelzi a március 10-i szolgáltatás dátumát, ezzel az egy számlával eleget tesz a számlázási kötelezettségének.

Joganyag hivatkozás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3527733617; AVÉ 2013/5.

Az éttermi számla helyett elegendő a nyugta

contr.huHozzászólás

restaurant

Bár 51,17% céges közteher mellett, de eddig is és a jövőben is elszámolható az üzleti reprezentáció, amikor az üzleti partnereinket étteremben látjuk vendégül. Január 1-jétől kedvező változás az, hogy nem szükséges az ilyen költségről a cég nevére szóló számlát kérnünk, elegendő az éttermi nyugta is. Sajnos az étel- és italfogyasztásban lévő általános forgalmi adó továbbra sem levonható.