Újra 3 millió forint lesz a Kft-k jegyzett tőkéje

2014. március 15-e után a cégek 3 millió forint jegyzett tőkével alakulhatnak. Ha Ön új céget tervez, akkor azt érdemes a jelenleg érvényes 500 ezres jegyzett tőkével megalapítania, amely 2-3 munkanap alatt elkészül az ügyvédnél.
A jelenleg már működő Kft-k két év türelmi időt kapnak (2016. március 15-ig), hogy a törzstőkéjüket az új szabálynak megfelelően felemeljék. De: ha március közepétől a Kft. életében a társasági szerződés módosításával, a cégjegyzék adatait módosító változás lép be (pl. székhely változás, tulajdonos változás, más), úgy a türelmi határidő megszűnik és egyidejűleg a jegyzett tőkét is rendezni kell!

A tőkeemelésre sor kerülhet például:
Új törzsbetét befizetésével – A legkézenfekvőbb megoldás a jegyzett tőkét a tagok pénzbeli hozzájárulásával megemelni. Ezzel egyetlen probléma lehet, az hogy a tagok nem rendelkeznek készpénzben a jegyzett tőke hiányzó részével. A befizetés teljesíthető tulajdoni hányad arányosan, de lehetőségük van a tagoknak új arányok kialakítására, vagy új tag felvételére is.
Apporttal történő tőkeemeléssel – A tagok a jegyzett tőkét nem készpénz rendelkezésre bocsátásával emelik meg, hanem bármilyen más vagyoni értékkel rendelkező dologgal, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű joggal. A nem pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározása könyvvizsgáló vagy más szakértő megbízásával is lehetséges, de meghatározhatják azt a tagok is. Ebben az esetben a taggyűlésnek kell definiálnia, hogy milyen szempontok figyelembevételével történt a nem pénzbeli hozzájárulás értékelése, melyet nyilatkozatba kell foglalni.
Törzstőkén felüli vagyonból történő emeléssel – Az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló hat hónapon belüli mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérleg alapján a tőkeemelés fedezetének biztosítottnak kell lennie. Törzstőkén felüli vagyon, amelyből a jegyzett tőke emelése megvalósítható lehet tőketartalék és eredménytartalék. A tőketartalékból való tőkeemelés – mivel ez a tőkeelem nem kapcsolódik a társaság eredményességéhez – természetesen adómentesen tehető meg. Az eredménytartalékból történő tőkeemelés esetén pedig értékpapír juttatás valósul meg, amely után a magánszemélyek adófizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik majd, ha az üzletrészüket valamikor elidegenítik, értékesítik.
Tagi hitel bevitele a társaságba apportként – Tagi hitel esetében a magánszemély követelését ajánlott a társaság számára nem pénzbeli hozzájárulásként, hanem apportként átadni. Ekkor a tagot semmilyen adófizetési kötelezettség nem terheli.
Tagi hitel elengedéséből megvalósuló tőkeemeléssel – A tagi hitel elengedése vagyont teremt ugyan a társaságnál, de ezzel egy időben társasági adó és illetékfizetési kötelezettség is keletkezik.
Törzstőke emelés már jóváhagyott, de fel nem vett osztalék terhére – Ebben az esetben is a tagok követelésének apportként való bevitele az adótakarékosabb megoldás. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkeemeléssel egy időben személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik. A tőkeemelés összege a társaság könyveiben szereplő osztalék, személyi jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulással csökkentett összege lesz.

Aki nem tudja megoldani a tőkeemelést, az Kft. helyett Bt-ként folytathatja, amelyhez út az átalakulás ügyvéddel, könyvvizsgálattal, kb. 3-5 hónapos cégbírósági ügyintézéssel. Végső megoldás a Kft. végelszámolással történő megszűnése lehet.

Dióhéjban az új Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

Jó tisztában lenni azzal, hogy 2014. március 15-től életbe lép az új Ptk., amelyben szabályozva lesznek a megváltozott öröklés szabályai; a cégek működési szabályai; a szerződésekre vonatkozó új szabályok (pl. kártérítés); több más fontos dolog mellett. A cégalapítási, cégmódosítási, szerződéskötési, cég öröklési ügyeinket továbbra is az ügyvédünknél tudjuk intézni.
Itt van azonban négy téma is, amire magánemberként és cégvezetőként is érdemes figyelmet fordítanunk:
1. Szerződéskötés, előzetes tájékoztatás és kártérítés. Új dolog lesz, hogy a szerződéskötésekből eredő esetleges későbbi kártérítés kockázatit, a felek egymás közti előre történő tájékoztatása hiánya miatt meghiúsulhat a későbbi pernyerés esélye.
2. Megszűnik a cégformák között a nem jogi személy (amely eddig a Bt., Kkt. volt). Ez a változás a könyvelést, az üzleti életünket nem fogja érinteni, inkább egy amolyan jogi pontosítás.
3. Új szerződésfajták születnek, régiek eltűnnek.
4. A vezető tisztségviselő közvetlenül is perelhető lesz a vezető tisztségviselői minőségében a társaság nevében okozott károkért. Így ha a társaság eltűnne a felelősségre vonás elől, marad még egy természetese személy a helytállók között. Sokan úgy gondolják: érdemes lesz az ügyvezetőknek elgondolkodni felelősségbiztosítás megkötésén, hogy előre biztosítsanak egy védőhálót maguknak az ilyen helyzetekre.