olvasási idő: 4 perc
A) Adatszolgáltatási kötelezettség
A KATA egyik legfontosabb szabálya az, hogy adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik mind az adóalany, mind annak vevő partnere részéről a naptári évben megszerzett, kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, amennyiben ez a bevétel meghaladja az évi 1 millió forintot.
A kisadózó számláját befogadó cégként a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére (2019. évről: 19K102. számú nyomtatvány)
- a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról,
- a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot,
- az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó nem számlát állított ki (pl. nyugta).
B) Munkaviszonytól való elhatárolás
Értékhatártól függetlenül mondja ki a törvény, hogy a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
A törvényi munkaviszony vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte,
- a naptári évben megszerzett bevétel felét nem az adatszolgáltatásra köteles partnertől szerezte,
- a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésére vonatkozóan,
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó használatában, tulajdonában áll,
- a tevékenység folytatásához szükséges anyagokat, eszközöket nem a megrendelő bocsátja rendelkezésre,
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg,
- a kisadózó vállalkozóra igaz, hogy a naptári év egészében máshol főállású munkavállaló (heti 36 órás) vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több, mint felét nem attól a cégtől szerzi.
Adótipp: nem kell tartani az esetleges plusz adminisztrációtól (a legtöbb könyvelőprogramból könnyen kigyűjthető az adatszolgáltatáshoz szükséges információ); szállító partnereikkel egyébként is érdemes szerződni, az ilyen kisadózóval pedig feltétlen kössenek írásban szerződést, amelyben egyértelműen megfogalmaznak a felsorolt hétből legalább két körülményt a munkaviszony vélelmének megdöntésére.