Év végi teendők – 2.

olvasási idő: 1 perc

Ellenőrizze megtörtént-e a munkavállalók kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálata!

Akár 1 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén is szükséges munkáltatóként gondoskodnia a dolgozói foglalkoztathatóság éves felülvizsgálatáról, ez a köznyelvben az “üzemorvos” szolgáltatás! Erre ebben az évben legkésőbb 2016. december 31-ig van lehetőség.

→ olvasásának folytatása

A napi munkába járás költségének adómentes megtérítése

olvasási idő: 3 perc

Ha a munkavégzés miatt a munkavállalónak rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről a munkahelyére, akkor utazási költsége merülhet fel. A munkáltató köteles a napi munkába járás költségeinek egy részét a munkavállaló felé megtéríteni.

Az ilyen utazási költségek közül most a napi munkába járás költségtérítési szabályait foglaljuk össze:

Napi munkába járásnak minősül az, amikor a dolgozó naponta utazik a munkahelyére; beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is. A munkáltató a munkanapokra eső utazási költséget kell térítse (napi jegyek vételénél), de havi utazási bérlet esetében akár az egész havi bérlet ára is kifizethető.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járásának bérlet, vagy menetjegy árának legalább 86%-át, de dönthet úgy is, hogy 100%-os mértékű költségtérítést is ad, mindezt adómentesen.

→ olvasásának folytatása

Osztalékelőleg kifizetése 2016-ban

olvasási idő: 3 perc

Tulajdonosként cégünkből a 2016-os tárgy év során osztalékelőleget is felvehetünk, amely kifizetésének szabályai az új Ptk. hatálybalépésével még egyszerűsödtek is.

Az osztalékelőleg kifizetése előtt vizsgálandók:

  • társasági szerződés: új, hogy már nem szükséges ennek kifizetéséről rendelkezni
  • az osztalékelőleg fedezete: a megtermelt tárgy évi eredmény, és a fel nem használt eredménytartalék lehet. Ennek igazolásául szolgál és felhasználható az éves beszámoló hat hónapig; a második félévben pedig a közbenső mérleg.
  • osztalékfizetési korlát: maximum a szabad tőkeelemek erejéig, ami azt jelenti, hogy a kifizetés után az értékelési tartalékkal, lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke nem lehet kisebb, mint a jegyzett tőke. Pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes befizetése esetén fizethető csak ki (beleértve a 3 mFt jegyzett tőke szint elérését is).
  • tagok írásbeli nyilatkozata, visszafizetési kötelezettség vállalása: nem szükséges, mert a jogszabály mondja ki
  • a kifizetés gyakorisága: akár havonta is lehet

→ olvasásának folytatása

Melyik év irata selejtezhető 2016-ban?

olvasási idő: 4 perc

office folders

Egy korábbi posztunkat ismételjük meg, frissített dátumokkal.

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés, amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

→ olvasásának folytatása

Mérsékelhető-e a 2016. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg?

olvasási idő: 2 perc

Minden adózó alanya az iparűzési adónak, amelyre év közben adóelőleget fizetünk két részletben. A második félévi adóelőleg utalása 2016. szeptember 15-ig kell megtörténjen. A legtöbb önkormányzat erről fizetési értesítőt, adószámla kivonatot küldött a nyár folyamán. A tárgy évi adóelőleget (a kisadózókat kivéve) az előző gazdasági év bevallott adataiból számoljuk ki; az adószámítást meghatározza az éves árbevétel.

Mit tehet az, akinek ez a 2016-os üzleti éve sajnos nem lesz olyan magas árbevételű, mint az előző, és/vagy most nem áll módjában az előre kiszámolt szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleget kifizetni?

→ olvasásának folytatása

Lehet-e adómentes az Eb belépő?

tenisdemasaEgyik megbízónktól az alábbi kérdést kaptuk:

Adómentes-e a Kft. személyesen közreműködő tagjának adott, a 2016 októberében Budapesten megrendezésre kerülő asztalitenisz Európa-bajnokságra szóló belépő?

Válaszunk: A Kft. adómentesen juttathat a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. a) pont].

Sportrendezvény sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők (például nézők, szurkolók) jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül [2004. évi I. tv. 77. § u)].

A fentiek alapján a Budapesten megrendezésre kerülő asztalitenisz Eb-re szóló belépő adómentes juttatás.

Iskolakezdési támogatás a munkahelyeken

Az iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatás, amit a szülők tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására használhatnak fel. A támogatást – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – 2016. július 3-tól december 31-ig beváltható – utalvány formájában kaphatják azok, akiknek gyermeke közoktatási intézményben tanul.

Iskolakezdési támogatást kaphat az, aki közoktatásban tanuló gyermeknek, tanulónak családi pótlékra vagy bármely uniós tagállamban hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja vagy annak vele közös háztartásban élő házastársa. A támogatáshoz a munkahelyen kell nyilatkozni arról, hogy a munkavállaló megfelel a feltételeknek.

Az iskolakezdési támogatás összege tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg, 2016-ban maximum 33 300 forint, ami több gyerek esetében többszöröződik. Az iskolakezdési támogatás abban az évben adható először, amikor az igénylő gyermeke megkezdi általános iskolai tanulmányait.

Az iskolakezdési támogatás után az adót a munkáltatónak kell megfizetnie. Az adó alapja a juttatás 1,19-szerese. A juttatást 15 százalékos mértékű szja és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

 

forrás: http://www.nav.gov.hu