Számlázási tudnivalók III. – számlakibocsátási határidő

Olvasási idő: 2 perc

Az Áfa törvény szabályozza a számlakibocsátás határidejét:

  • amennyiben az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetik, akkor a számlát haladéktalanul ki kell állítani,
  • ha nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, hanem pl. utalással fizetik, és a számla áfát tartalmaz, akkor legkésőbb a teljesítés napjától számított 15 napon belül kell kiállítani,
  • 2013. január 1-jétől: az Áfa törvény 89. §-a szerinti adómentes közösségi értékesítésnél (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás), legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani,
  • egyéb esetekben a számlát ésszerű időn belül kell kibocsátani. Az ésszerű idő azt jelenti, hogy amikor a számlakibocsátó minden, a számlához szükséges adatnak a birtokában van, akkor rövid időn belül kibocsátja a számlát.

A számlakibocsátási határidő nem tartása esetén az Adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírság kiszabására lehet számítani!

Jogszabály: ÁFA törvény 163. §

Számlázási tudnivalók II. – számlával egy tekintet alá eső okirat

Olvasási idő: 4 perc

Ha valamelyik számlánk a kibocsátás után hibásnak bizonyul (például a számlázott tételt hibás árral számláztuk), akkor annak korrekciója szükséges. 2008-ig az ilyen bizonylat-korrekcióra a számlahelyesbítés, sztornózás, javítás módszerre szigorú részletszabályok vonatkoztak.

2008. január 1-jétől a jogszabály egy sokkal egyszerűbb rendszert vezetett be, amely légyege az, hogy a számla bármely okból történő korrekciója esetén egységesen számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani. Fontos megemlíteni, hogy a régi elnevezésű sztornó, helyesbítő számla is alkalmazható, ha azok bírnak a számlával egy tekintet alá eső okirat tartalmi elemeivel. Tehát nem a korrekciós bizonylat elnevezésén van a lényeg, hanem annak tartalmán!

A korrekciót követően az eredeti (hibás) számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát.

olvasásának folytatása

Így juthat hozzá az át nem vett NAV küldeményéhez

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2013. január 1-jétől hatályos 124. § (8) bekezdése szerint az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltát követően – kivéve, ha a kézbesítési vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be – honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi a kézbesítési vélelemmel érintett adóhatósági irat ügyiratszámát, a címzett adóazonosító jelét/adószámát, a közzététel időpontját, valamint egy telefonszámot, amelyen az adózó az irat átvételéről tájékozódhat.

Ezen a felületen az Ön adóazonosító jelének/adószámának megadásával lehetősége van lekérdezni, hogy az Ön részére érkezett-e a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól olyan adóhatósági irat, amelynek átvételére valamilyen okból nem került sor. A listában szereplő telefonszámon érdeklődhet a kézbesítési vélelemmel érintett adóhatósági irat átvételéről.

Airbnb-n adja ki lakását? Önnek szól a NAV tájékoztatója!

olvasási idő: 3 perc

A lakáskiadás után adózni kell

Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám.

A lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.

Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, ami az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos jellegű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatás az adott település jegyzőjének engedélyéhez kötött és csak adószámmal lehet végezni. 

forrás: http://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/A_lakaskiadas_utan_ad20150817.html

Munkaszüneti napok az év hátralévő részében

2015. augusztus 8. szombat munkanap (augusztus 21. ledolgozása)
2015. augusztus 20. csütörtök (nemzeti ünnep)
2015. augusztus 21. péntek (pihenőnap, augusztus 8. szombaton kell ledolgozni, hosszú hétvége)
2015. október 23. péntek (hosszú hétvége), az 1956-os forradalom évfordulója
(2015. november 1., Mindenszentek, ez vasárnapra esik)
2015. december 12. szombat munkanap (december 24. ledolgozása)
2015. december 24. csütörtök, Szenteste, pihenőnap (december 12-én kell ledolgozni)
2015. december 25. péntek, Karácsony
2015. december 26. szombat, Karácsony másnapja

Számlázási tudnivalók I. – a vevő adószáma

Olvasási idő: 4 perc

Továbbra is az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mikor kell szerepeltetni a kimenő számláinkon a vevő partner adószámát. Az Áfa törvény tételesen felsorolja a számla kötelező adattartalmát, amely adatok egyike a vevő adószáma.

Az adószám lehet:

  • belföldi adószám (pl. 12345678-2-41)
  • EU-s vagy közösségi adószám (pl. egy osztrák adóalany esetében ATU12345678)
  • belföldi csoportos áfa alanyiságú formáció csoportazonosító számának első nyolc számjegye (pl. 12345678)

A vevő adószámának számlán való feltüntetése ebben a négy esetben kötelező:

1/ belföldi fordított adózás (amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót) esetén a vevő adószámának valamennyi számjegye feltüntetése kötelező,

2/ nemzetközi fordított adózás (külföldi teljesítési helyű szolgáltatás, termékértékesítés tagállami adóalany részére) esetén a közösségi adószámot kell feltüntetni,

olvasásának folytatása

Intézze el most nyáron, ne hagyja az utolsó pillanatra!

olvasási idő: 6 perc

Adóigazolvány gyermeke számára

1

2016. január 1-jétől csak olyan gyermek után vehető igénybe a családi adókedvezmény, akinek van adóazonosító jele. A 10 jegyű adóazonosító jel az adóigazolványon szerepel.

A 2005 után születettek automatikusan kapják az adóazonosító jelet, előtte azonban csak akkor adott az Adóhivatal, ha a szülő külön kérte. Lehetnek olyanok, akik bár 2005 után kaptak elvben adóazonosítót, de adókártyát nem. A lényeg az, hogy vannak olyan tíz év körüliek, tizenévesek, akik a mai napig nem rendelkeznek még adóigazolvánnyal.

Az adóigazolványt a 15T34. jelű nyomtatvány kitöltésével tudja megkérni, postán beküldheti, vagy személyesen benyújthatja bármelyik NAV ügyfélszolgálaton. A nyomtatvány letölthető itt: http://goo.gl/pZHoFU, a kitöltési útmutató elérhető itt: http://goo.gl/UBHVfB. Az igénylőlaphoz másolatban kell csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy személyazonosító igazolványát és lakcímkártyáját.

olvasásának folytatása

Fontos határidő közeledik: 2014. évi SzJA bevallás

Ha Ön magánszemélyként készíti el a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallását, akkor ezt legkésőbb 2015. május 20-ig kell elkészítse és ha van fizetendő adója, ennek pénzügyi rendezésére is ez a határidő!

A bevallás egyszerűen elkészíthető az Adóhivatal oldaláról letöltött adóbevallás kitöltő programmal, majd elektronikusan beküldhető az ügyfélkapun, vagy papír alapon postán. A bevallás kitöltéséhez készítse elő a 2015 januárjában a munkáltatótól, kifizetőtől kapott 2014. évi adóigazolásait; adásvételi szerződést, ha ingatlant vagy üzletrészt adott el; önkéntes egészségpénztártól, nyugdíjpénztártól kapott igazolását; külföldről származó jövedelmének igazolását; személyi kedvezmény érvényesítéséhez orvosi igazolását; ellenőrizze, hogy érvényes-e az ügyfélkapu azonosítója, jelszava!

olvasásának folytatása

Ellenőrizhető a dolgozó bejelentése

Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is.

A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok), ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötöttminimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár. Az ilyen, egyszerűsített foglalkoztatású munkavállalóknak – amennyiben egyéb jogcímen egészségügyi ellátásra nem jogosultak – saját maguknak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük a NAV-nál.

olvasásának folytatása