Újra 3 millió forint lesz a Kft-k jegyzett tőkéje

2014. március 15-e után a cégek 3 millió forint jegyzett tőkével alakulhatnak. Ha Ön új céget tervez, akkor azt érdemes a jelenleg érvényes 500 ezres jegyzett tőkével megalapítania, amely 2-3 munkanap alatt elkészül az ügyvédnél.
A jelenleg már működő Kft-k két év türelmi időt kapnak (2016. március 15-ig), hogy a törzstőkéjüket az új szabálynak megfelelően felemeljék. De: ha március közepétől a Kft. életében a társasági szerződés módosításával, a cégjegyzék adatait módosító változás lép be (pl. székhely változás, tulajdonos változás, más), úgy a türelmi határidő megszűnik és egyidejűleg a jegyzett tőkét is rendezni kell!

A tőkeemelésre sor kerülhet például:
Új törzsbetét befizetésével – A legkézenfekvőbb megoldás a jegyzett tőkét a tagok pénzbeli hozzájárulásával megemelni. Ezzel egyetlen probléma lehet, az hogy a tagok nem rendelkeznek készpénzben a jegyzett tőke hiányzó részével. A befizetés teljesíthető tulajdoni hányad arányosan, de lehetőségük van a tagoknak új arányok kialakítására, vagy új tag felvételére is.
Apporttal történő tőkeemeléssel – A tagok a jegyzett tőkét nem készpénz rendelkezésre bocsátásával emelik meg, hanem bármilyen más vagyoni értékkel rendelkező dologgal, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű joggal. A nem pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározása könyvvizsgáló vagy más szakértő megbízásával is lehetséges, de meghatározhatják azt a tagok is. Ebben az esetben a taggyűlésnek kell definiálnia, hogy milyen szempontok figyelembevételével történt a nem pénzbeli hozzájárulás értékelése, melyet nyilatkozatba kell foglalni.
Törzstőkén felüli vagyonból történő emeléssel – Az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló hat hónapon belüli mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérleg alapján a tőkeemelés fedezetének biztosítottnak kell lennie. Törzstőkén felüli vagyon, amelyből a jegyzett tőke emelése megvalósítható lehet tőketartalék és eredménytartalék. A tőketartalékból való tőkeemelés – mivel ez a tőkeelem nem kapcsolódik a társaság eredményességéhez – természetesen adómentesen tehető meg. Az eredménytartalékból történő tőkeemelés esetén pedig értékpapír juttatás valósul meg, amely után a magánszemélyek adófizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik majd, ha az üzletrészüket valamikor elidegenítik, értékesítik.
Tagi hitel bevitele a társaságba apportként – Tagi hitel esetében a magánszemély követelését ajánlott a társaság számára nem pénzbeli hozzájárulásként, hanem apportként átadni. Ekkor a tagot semmilyen adófizetési kötelezettség nem terheli.
Tagi hitel elengedéséből megvalósuló tőkeemeléssel – A tagi hitel elengedése vagyont teremt ugyan a társaságnál, de ezzel egy időben társasági adó és illetékfizetési kötelezettség is keletkezik.
Törzstőke emelés már jóváhagyott, de fel nem vett osztalék terhére – Ebben az esetben is a tagok követelésének apportként való bevitele az adótakarékosabb megoldás. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkeemeléssel egy időben személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik. A tőkeemelés összege a társaság könyveiben szereplő osztalék, személyi jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulással csökkentett összege lesz.

Aki nem tudja megoldani a tőkeemelést, az Kft. helyett Bt-ként folytathatja, amelyhez út az átalakulás ügyvéddel, könyvvizsgálattal, kb. 3-5 hónapos cégbírósági ügyintézéssel. Végső megoldás a Kft. végelszámolással történő megszűnése lehet.

Dióhéjban az új Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

Jó tisztában lenni azzal, hogy 2014. március 15-től életbe lép az új Ptk., amelyben szabályozva lesznek a megváltozott öröklés szabályai; a cégek működési szabályai; a szerződésekre vonatkozó új szabályok (pl. kártérítés); több más fontos dolog mellett. A cégalapítási, cégmódosítási, szerződéskötési, cég öröklési ügyeinket továbbra is az ügyvédünknél tudjuk intézni.
Itt van azonban négy téma is, amire magánemberként és cégvezetőként is érdemes figyelmet fordítanunk:
1. Szerződéskötés, előzetes tájékoztatás és kártérítés. Új dolog lesz, hogy a szerződéskötésekből eredő esetleges későbbi kártérítés kockázatit, a felek egymás közti előre történő tájékoztatása hiánya miatt meghiúsulhat a későbbi pernyerés esélye.
2. Megszűnik a cégformák között a nem jogi személy (amely eddig a Bt., Kkt. volt). Ez a változás a könyvelést, az üzleti életünket nem fogja érinteni, inkább egy amolyan jogi pontosítás.
3. Új szerződésfajták születnek, régiek eltűnnek.
4. A vezető tisztségviselő közvetlenül is perelhető lesz a vezető tisztségviselői minőségében a társaság nevében okozott károkért. Így ha a társaság eltűnne a felelősségre vonás elől, marad még egy természetese személy a helytállók között. Sokan úgy gondolják: érdemes lesz az ügyvezetőknek elgondolkodni felelősségbiztosítás megkötésén, hogy előre biztosítsanak egy védőhálót maguknak az ilyen helyzetekre.

Családi adókedvezmény kiszélesítése

air-jordan-11-legend-blue-full-family-lead-750x400

2014. január 1-jétől azok is igénybe vehetik a családi adókedvezményt, akik ez idáig nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel. A kiskeresetűek az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is érvényesíthetik a családi kedvezményt, már a januári bér kifizetésekor is.
A családi kedvezmény egy vagy két gyermek után 10 ezer forint, a harmadik gyermektől pedig gyermekenként 33 ezer forint adómegtakarítást jelent. A szülők jövedelmi viszonyai alapján azonban eddig előfordulhatott, hogy személyi jövedelemadójukból nem tudták teljes egészében igénybe venni a gyermekek után járó kedvezményt. A járulékkedvezmény bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény összegét levonhassák a járulékaikból.
A NAV egy kalkulátort is közzétett itt: http://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/csaladi_kedvezmeny_kalk

Mikor kell kiállítani előlegszámlát?

Előfordulhat, hogy előre kérünk el egy munkára vagy termékértékesítésre pénzt a vevőnktől még azelőtt, hogy a terméket vagy a munkát átadnánk. Ilyenkor a bankszámlánkra érkező összeg jóváírásakor vagy a készpénz átvételekor előlegszámla kiállítási kötelezettségünk van. Fontos, hogy az előlegszámlát akkor lehet kiállítani, amikor az ellenérték megérkezett, tehát ez pont ellentétes a hagyományos sorrenddel, amikor is először kiállítjuk a számlát, majd várjuk a kiegyenlítését.
Az előlegszámla kelte a pénz átvételét követő legfeljebb 15 napon belüli; a teljesítési időpont a pénz átvétele napja.

A bizonylatolás

1. A munka, vagy termékértékesítés befejezésével el kell számolni a kapott előleggel, végszámlában kell rendezni a valódi teljesítést, visszavételezni az előleget; így a végszámla fizetendő összege a teljes vételár és az előleg különbözete lesz. (Ez a megoldás a gyakoribb.)

2. Ha az előleg a teljes ellenérték 100 százaléka és ismerjük a szolgáltatás valódi teljesítésének dátumát, akkor alkalmazható az ún. egybizonylatos megoldás, amikor elég az előleg számla kibocsátása azzal, hogy azon jelezni kell a majdani teljesítési időpontot is.

Példa: az oktatással foglalkozó Kft. egy március 10-én tartandó előadásra februárban 100 százalék előleget kér a résztvevőktől, ekkor a februárban kifizetett összeg után előleg számlát ad, amelyen jelzi a március 10-i szolgáltatás dátumát, ezzel az egy számlával eleget tesz a számlázási kötelezettségének.

Joganyag hivatkozás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3527733617; AVÉ 2013/5.

Az éttermi számla helyett elegendő a nyugta

restaurant

Bár 51,17% céges közteher mellett, de eddig is és a jövőben is elszámolható az üzleti reprezentáció, amikor az üzleti partnereinket étteremben látjuk vendégül. Január 1-jétől kedvező változás az, hogy nem szükséges az ilyen költségről a cég nevére szóló számlát kérnünk, elegendő az éttermi nyugta is. Sajnos az étel- és italfogyasztásban lévő általános forgalmi adó továbbra sem levonható.

Munkaidő-nyilvántartás vagy jelenléti ív?

Jelenléti ív mellett kell-e vezetni munkaidő-nyilvántartást is?
A Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló munkaidejét, szabadságát nyilván kell tartani. Ha a jelenléti ív- mintán tartja nyilván a munkaidő kezdetét (pl. 9 óra) és végét (pl. 17.30) a cég, akkor a jelenléti ív megfelel a munkaidő-nyilvántartásnak. De, ha a jelenléti íven a munkavállalók érkezése (pl. 8.55) és távozása (pl. 17.40) kerül rögzítésre, akkor kell külön munkaidő-nyilvántartás is!

Kinek kell vezetni a munkaidő-nyilvántartást, jelenléti ívet?
A nyilvántartás vezetése kimondottan a munkáltató kötelezettsége, ezért a felelősség alól nem mentesül pusztán azon az alapon, hogy a munkavállalónak írja elő, hogy vezesse saját munkaideje nyilvántartását, és e kötelezettségét elmulasztotta.

Hogyan kell vezetni a nyilvántartást?
Ez lehet papír alapú, a vásárolt nyomtatvány minden rovatában hiánytalan kitöltésével, folyamatosan az adott hónapban. De lehet egy Excel tábla is a nyilvántartás (minta innen letölthető: http://t7.hu/0sa4), melyet a munkáltató folyamatosan vezet (a munkaidő kezdetével és végével), majd a hónap végén kinyomtatva, átnézve a munkavállalóval aláírják. A nyilvántartás az aktuális havi bérszámfejtés alapbizonylata.

Adótipp: Gyakori hiba a ’kettős’ nyilvántartás vezetése (egy igazit, és egyet ’belső/házi használatra’); ha nem a valódi munkaidő kerül rögzítésre; ha pl. október 25-én már az egész október hónap előre ki van töltve. Alapvető hiba, ha a munkáltató egyáltalán nem vezet nyilvántartást. Egy ellenőrzés után ezért munkaügyi bírság jár, melynek közvetett hatása az is lehet, hogy a munkáltató nem indulhat pl. egy EU-s támogatás pályázatán.

Adótipp: Ha a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik (2013-ban: ha a munkáltató a munkavállalónak írásban átengedi a jogot, hogy napi munkaidejének legalább felét heti rendszerességgel magának ossza be; 2014. január 1-jétől: visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállalónak), akkor elegendő csak a szabadság nyilvántartása. Fontos, hogy a kötetlen munkarend azonban kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a munkakör sajátos jellege, illetve a munkavégzés önálló megszervezése tekintetében ez lehetséges.

Megőrzési idő az adózásban és a számvitelben

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés, amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy normál üzleti éves vállalkozás – tekintettel a társasági adóbevallás adóévet követő május 31-i határidejére – a 2012-es évre vonatkozó adózási iratait 2018. december 31-ig köteles az adóhatóságnak bejelentett iratőrzési helyen tárolni. A másik oldalról vizsgálva, a 2013-es évben a 2006-os vagy az azt megelőző adóévhez kapcsolódó adózási iratok megőrzési kötelezettsége szűnik meg.
Az elévült kötelezettséghez kapcsolódó, és ezért selejtezhető iratok megsemmisítését tételes selejtezési jegyzékkel kell dokumentálni.

Megőrzési idő a számvitelben
A számviteli törvény néhány, kiemelt fontosságú bizonylatra a fentiektől eltérő elévülési időt határoz meg.
Az adózónak a könyvviteli elszámolást közvetlenül (számlák, banki kivonatok, szerződések) és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat (főkönyvi kartonok, részletező nyilvántartások stb.) legalább 8 évig olvasható formában, visszakereshető módon kell megőriznie. Ettől eltérően, az üzleti évről készült beszámoló és az azt alátámasztó főkönyvi kivonat, leltár, értékelés esetében a megőrzési kötelezettség 10 éves időtartamra terjed ki.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti kötelezettség az adózó átalakulásakor, illetve megszűnésekor is fennáll, vagyis az iratokat erre hivatkozva nem lehet hamarabb megsemmisíteni.
A fentiektől eltérően a bér és munkaügyi nyilvántartásokat nem lehet selejtezni, hiszen azokra a nyugdíj kiszámításához vagy a szolgálati idő megállapításához az 5, 8 vagy 10 éves elévülési időn túl is szükség lehet.
A megőrzési kötelezettség minden esetben az adózót terheli, így annak felelősségét másra nem lehet áthárítani.

Adómentesen adható: éleslátást biztosító szemüveg

Nielsen-Optik_Computerbrillen

A képernyő előtti legalább 4 órán át tartó munkavégzésnél ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
A „minimálisan szükséges” feltétel az éleslátást biztosító két szemüveglencsére és annak rendeltetésszerű használatát biztosító szemüvegkeretre, illetve olyan összegre értendő, amelyből az érintett munkavállalónak az e feltételeknek eleget tevő szemüveg biztosítható. Összegszerűen jogszabályban nem meghatározható, mert a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára változó. A rendelet tehát azok számára, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen, olyan szemüveg biztosítását írja elő, amely a szemlencse töréshibáját is korrigálja.

Előzőek alapján az éleslátást biztosító szemüveg munkáltató részéről való juttatása adómentesnek tekintendő. A juttatás a szemüveg vételárát tartalmazó, a munkáltató nevére szóló számla megtérítésével is megvalósulhat.

Adótipp: Egyéb esetekben (például személyesen közreműködő társas vállalkozónál) az említett szemüveg juttatása nem kötelező, azonban az előzőek szerint biztosított szemüveg, mint egészségvédelmi eszköz adómentes és elismert költség.

Adómentesen adható: sporteseményre, kulturális szolgáltatásra szóló belépő

Adómentes bármely kifizető (kft, bt, egyéni vállalkozó, egyéni cég) által bárki magánszemélynek adott sporteseményre, kulturális szolgáltatásra (muzeális intézmény, kiállítóhely, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, könnyű- és komolyzenei előadás, opera, operett, kabaré, humorest, művelődési központban lévő alkotó foglalkozás, klub, szakkör, ismeretterjesztő előadás) szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj együttesen évente maximum 50.000 Ft/fő-ig.

Érdemes arra figyelni, hogy ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik a magánszemélyek, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. Így sajnos a fitneszbérlet, uszodabérlet nem számolható el ilyen címen adómentesen. Ugyanígy nem adómentes a mozijegy, vagy állatkerti belépő sem.
A juttatás adható utalvány formájában, de az elég bonyolult, így a költség legjobb, ha a társaság nevére szóló számlával kerül be a könyvelésbe; a juttatásról nyilvántartást kell vezetni.
Adótipp: a magánszemély nem csak a munkavállaló lehet, hanem a cégünk egy magánszemély üzleti partnere is. Így adómentesen adható kvázi ’üzleti ajándékként’ akár egy színházbérlet.

Adótipp: Ugyanazon magánszemély akár több kifizetőtől is kaphat külön-külön évi 50 ezer forint értékben ilyen adómentes juttatást.

Munkaszüneti napok körüli munkarend 2013-2014

A 2013. évben még az alábbi munkaszüneti napok körüli munkarend-változások várhatóak:
• 2013. december 7., szombat munkanap
• 2013. december 21., szombat munkanap
• 2013. december 24., kedd pihenőnap
• 2013. december 27., péntek pihenőnap.
A 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
• május 2., péntek pihenőnap
• május 10., szombat munkanap
• október 18., szombat munkanap
• október 24., péntek pihenőnap
• december 13., szombat munkanap
• december 24., szerda pihenőnap