A napi munkába járás költségének adómentes megtérítése

olvasási idő: 3 perc

Ha a munkavégzés miatt a munkavállalónak rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről a munkahelyére, akkor utazási költsége merülhet fel. A munkáltató köteles a napi munkába járás költségeinek egy részét a munkavállaló felé megtéríteni.

Az ilyen utazási költségek közül most a napi munkába járás költségtérítési szabályait foglaljuk össze:

Napi munkába járásnak minősül az, amikor a dolgozó naponta utazik a munkahelyére; beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is. A munkáltató a munkanapokra eső utazási költséget kell térítse (napi jegyek vételénél), de havi utazási bérlet esetében akár az egész havi bérlet ára is kifizethető.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járásának bérlet, vagy menetjegy árának legalább 86%-át, de dönthet úgy is, hogy 100%-os mértékű költségtérítést is ad, mindezt adómentesen.

olvasásának folytatása

Osztalékelőleg kifizetése 2016-ban

olvasási idő: 3 perc

Tulajdonosként cégünkből a 2016-os tárgy év során osztalékelőleget is felvehetünk, amely kifizetésének szabályai az új Ptk. hatálybalépésével még egyszerűsödtek is.

Az osztalékelőleg kifizetése előtt vizsgálandók:

  • társasági szerződés: új, hogy már nem szükséges ennek kifizetéséről rendelkezni
  • az osztalékelőleg fedezete: a megtermelt tárgy évi eredmény, és a fel nem használt eredménytartalék lehet. Ennek igazolásául szolgál és felhasználható az éves beszámoló hat hónapig; a második félévben pedig a közbenső mérleg.
  • osztalékfizetési korlát: maximum a szabad tőkeelemek erejéig, ami azt jelenti, hogy a kifizetés után az értékelési tartalékkal, lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke nem lehet kisebb, mint a jegyzett tőke. Pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes befizetése esetén fizethető csak ki (beleértve a 3 mFt jegyzett tőke szint elérését is).
  • tagok írásbeli nyilatkozata, visszafizetési kötelezettség vállalása: nem szükséges, mert a jogszabály mondja ki
  • a kifizetés gyakorisága: akár havonta is lehet

olvasásának folytatása

Melyik év irata selejtezhető 2016-ban?

olvasási idő: 4 perc

office folders

Egy korábbi posztunkat ismételjük meg, frissített dátumokkal.

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés, amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.

olvasásának folytatása

Mérsékelhető-e a 2016. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg?

olvasási idő: 2 perc

Minden adózó alanya az iparűzési adónak, amelyre év közben adóelőleget fizetünk két részletben. A második félévi adóelőleg utalása 2016. szeptember 15-ig kell megtörténjen. A legtöbb önkormányzat erről fizetési értesítőt, adószámla kivonatot küldött a nyár folyamán. A tárgy évi adóelőleget (a kisadózókat kivéve) az előző gazdasági év bevallott adataiból számoljuk ki; az adószámítást meghatározza az éves árbevétel.

Mit tehet az, akinek ez a 2016-os üzleti éve sajnos nem lesz olyan magas árbevételű, mint az előző, és/vagy most nem áll módjában az előre kiszámolt szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleget kifizetni?

olvasásának folytatása

Lehet-e adómentes az Eb belépő?

tenisdemasaEgyik megbízónktól az alábbi kérdést kaptuk:

Adómentes-e a Kft. személyesen közreműködő tagjának adott, a 2016 októberében Budapesten megrendezésre kerülő asztalitenisz Európa-bajnokságra szóló belépő?

Válaszunk: A Kft. adómentesen juttathat a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. a) pont].

Sportrendezvény sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők (például nézők, szurkolók) jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül [2004. évi I. tv. 77. § u)].

A fentiek alapján a Budapesten megrendezésre kerülő asztalitenisz Eb-re szóló belépő adómentes juttatás.

Iskolakezdési támogatás a munkahelyeken

Az iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatás, amit a szülők tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására használhatnak fel. A támogatást – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – 2016. július 3-tól december 31-ig beváltható – utalvány formájában kaphatják azok, akiknek gyermeke közoktatási intézményben tanul.

Iskolakezdési támogatást kaphat az, aki közoktatásban tanuló gyermeknek, tanulónak családi pótlékra vagy bármely uniós tagállamban hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja vagy annak vele közös háztartásban élő házastársa. A támogatáshoz a munkahelyen kell nyilatkozni arról, hogy a munkavállaló megfelel a feltételeknek.

Az iskolakezdési támogatás összege tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg, 2016-ban maximum 33 300 forint, ami több gyerek esetében többszöröződik. Az iskolakezdési támogatás abban az évben adható először, amikor az igénylő gyermeke megkezdi általános iskolai tanulmányait.

Az iskolakezdési támogatás után az adót a munkáltatónak kell megfizetnie. Az adó alapja a juttatás 1,19-szerese. A juttatást 15 százalékos mértékű szja és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

 

forrás: http://www.nav.gov.hu

 

Érdemes megbízható adózónak lenni

olvasási idő: 3 perc

Az évek óta törvényesen működő gazdálkodókat előnyben részesíti, a rendszeres szabályszegőkre pedig továbbra is szigorúan figyel a NAV. Az adózók minősítését áprilisban elvégzi a hivatal, és mivel május elsejétől lép hatályba az új rendszer, a besorolásnak megfelelő státusz is ettől a naptól érvényes. A negyedévenkénti minősítés eredménye lehet: megbízható vagy kockázatos. Az ezek egyikébe sem sorolható adózókra az általános eljárási szabályok vonatkoznak.

Bizonyos mulasztásoknál nem kell bírságot fizetni, máskor csak az átlagos bírság felével kell számolniuk a megbízhatóként számon tartott adózóknak. Emellett ellenőrzésük maximum 180 napig tarthat, és évente egyszer automatikus részletfizetési lehetőséget kapnak. További előny, hogy számukra 2017-ben és 2018-ban csökken az áfa-kiutalás átfutási ideje.

A megbízhatóságnak több feltétele van. Ebbe a kategóriába az a cégjegyzékbe bejegyzett gazdálkodó kerülhet, amelyik legalább 3 éve működik vagy legalább 3 éve regisztrált áfa-alany. A minősítéskor és az előző 5 évben legfeljebb csekély (adóteljesítmény maximum 3 százaléka) adókülönbözetet és mulasztási bírságot állapított meg nála a NAV, ez idő alatt nem indult ellene végrehajtás, továbbá nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás és fokozott adóhatósági felügyelet alatt, valamint nem függesztették fel vagy nem törölték az adószámát. Fontos feltétel az is, hogy meglévő adótartozása a minősítéssel érintett negyedév végén (első alkalommal március 31-én) nem haladhatja meg az 500 ezer forintot.

Ezzel szemben a kockázatos minősítésű adózóknál az ellenőrzés határideje 60 nappal hosszabb az általánosnál, az áfa-kiutalás határideje mindig 75 nap, ellenőrzési eljárásban megállapított késedelmi pótlékuk naponta a jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd részére emelkedik, adó- és mulasztási bírságuk minimuma és maximuma magasabb az átlagosnál, melyek kiszabása nem mellőzhető. A szigorúbb feltételek azokra az adózókra vonatkoznak, amelyek 2016. január 1-jét követően felkerülnek a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listájára, esetleg sorozatos mulasztásuk miatt egy éven belül kétszer kellett üzletüket lezárni.

A NAV negyedévente, az időszak utolsó napjának állapota alapján minősíti a cégjegyzékbe bejegyzett adózókat és az áfa-regisztrált adóalanyokat. Így például most a március 31-én fennálló, 500 ezer forintot meghaladó adótartozással nem lehet megbízható minősítést kapni. Fontos azonban az is, hogy a feltételek többségét több évre visszamenőleg kell figyelembe venni.

forrás: www.nav.gov.hu

Számlázási tudnivalók IV. – tévhitek

1. tévhit: A számlát kötelező aláírni és lepecsételni.

Nem, a számla aláírás és pecsét nélkül is hiteles! Nincsen olyan jogszabály, amely előírná az aláírás, pecsét használatát; bár ezek használata valamiért, tévesen a mai napig gyakori.

 

2. tévhit: A vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán.

Bizonyos esetekben igen, kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán. Erről itt írtunk bővebben: https://contr.hu/2015/08/06/szamlazasi-tudnivalok-i-a-vevo-adoszama/

olvasásának folytatása