Ellenőrizhető a dolgozó bejelentése

Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is.

A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok), ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötöttminimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár. Az ilyen, egyszerűsített foglalkoztatású munkavállalóknak – amennyiben egyéb jogcímen egészségügyi ellátásra nem jogosultak – saját maguknak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük a NAV-nál.

olvasásának folytatása

Betegszabadság vagy táppénz?

Bár mindkettő betegséggel, keresőképtelenséggel kapcsolatos, különböznek, mást jelentenek:

Betegszabadságra jogosult az, aki saját betegsége miatt keresőképtelen, orvosi igazolással rendelkezik, jogviszonya a foglalkoztatóval a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. munkavállaló). A betegszabadságot a munkáltató adja ki, amely naptári évenként az első 15 munkanapra jár. Az év közben kezdődő munkaviszony esetében a betegszabadság arányos részére jogosult a foglalkoztatott.

Az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja, a megbízási jogviszonyban munkát végző magánszemély nem jogosult betegszabadságra; a foglalkozási betegség, az üzemi baleset, a gyermek ápolása miatt,  a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén is az első naptól táppénz jár.

A betegszabadságot a munkáltató fizeti, amely a távolléti díj 70%-a, adó- és járulékköteles. A szükséges bizonylat a kezelőorvos igazolása, vagy a kórházi igazolás. A háziorvos a keresőképtelenséget legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolhatja.

Tehát a betegszabadságot követő időszakra, illetve a kivételt képező jogviszonyok esetére táppénz ellátás jár, amit az állami egészségpénztár fizet, maximuma napi 7 ezer forint, legfeljebb egy éven át. Nem jár táppénz például annak, aki fizetés nélküli szabadságon, gyesen van, nyugdíjas, vagy a keresőképtelensége alatt szünetel a biztosítási jogviszonya.

olvasásának folytatása

Helyes-e, ha az ügyvédi iroda továbbszámlázza az illetéket, közzétételi díjat?

Amikor a társasági szerződéseink módosításával ügyvédhez fordulunk, gyakran kíséri ezt valamilyen cégeljáráshoz kapcsolódó eljárási illeték és közzétételi díj.

letöltés

Előfordul, hogy az ügyvédi iroda cégünk helyett fizeti meg ezeket a cégeljáráshoz kapcsolódó díjakat. Sokszor felmerül a kérdés, hogy kell ezt bizonylatolni.

Értelmezésünk szerint az ilyen megelőlegezett és később beszedett eljárási illeték és közzétételi díj más nevében és javára beszedett összegnek minősül, az ÁFA törvény értelmében ennek hitelezése és beszedése nem okoz gazdasági tevékenységet. Másrészt egyik összeg sem az ügyvédi iroda költsége, ezért sajnos nincs is mit továbbszámlázni, nem merülhet fel a közvetített szolgáltatás sem. Az ilyen összegeket az ügyvédi iroda könyveiben követelésként kell kimutatni és a cégeljárási dokumentumok átadásakor kell kérni a megbízót ezek pénzügyi rendezésére. Cégünk könyveiben egyéb kötelezettségként kell nyilvántartani a megelőlegezett eljárási illetéket és a közzétételi díjat, amelynek számviteli bizonylata a hatóságoktól kapott igazolás lehet.

Jogszabályi hivatkozás:

  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 7. §
  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 70. §
  • 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (4) bekezdés

A NAV 2015. évi ellenőrzési irányelvei

A NAV tájékoztatójában adta közre a 2015. évi ellenőrzési irányelveit (http://goo.gl/F6Zs8x). Idén is a leghangsúlyosabb ellenőrzési terület az általános forgalmi adóban a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések (az ilyen ellenőrzések több, mint 60%-a), ahol a fókusz a valós bevételek eltitkolásán, vagy a nem valós költség számlák befogadása elkövetésével való áfa csalás esete kiemelt terület. Vizsgálják a számlaadási kötelezettséget, bizonylat-kiállítási kötelezettséget, on-line pénztárgép használatot, a gyanúsan kevés forgalmat bonyolítókat, a bevételükhöz képest kevés összegű fizetendő áfát bevallókat, értékesítési láncolatokat, körbeszámlázókat, az árumozgással járó értékesítőket.

A tevékenységi körök tekintetében fokozott ellenőrzésre számíthatnak jövedelmezőségi szempontból a gépjárműalkatrész kiskereskedők, a csomagküldő internetes kiskereskedők, a közúti áruszállítók, a raktározással foglalkozók.

A számviteli rend, a bizonylati fegyelem területén az Adóhivatal vizsgálni fogja többek közt a nyilvántartások vezetését, a szabályzatok meglétét, az adatszolgáltatásokat, az iratmegőrzés szabályainak betartását (erről itt írtunk: Meddig tároljuk a céges iratokat?).

A fentieken túl további kiemelt terület még a nyereségadók közül a társasági adó és az egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadó és a járulékok ellenőrzése.

Ismét új szolgáltatás az elektronikus ügyintézésben

Mostantól a Kormányzati Portál eBEV-szolgáltatásokban a “Képviseletek” menüpontból elérhető felületen már az új állandó meghatalmazást is be lehet jelenteni az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozóan. A társaság törvényes képviselője az új meghatalmazást elektronikus formában (szkennelve) csatolja, valamint a meghatalmazottnak is jóvá kell hagynia a bejelentést.

A korábban már benyújtott meghatalmazás ugyanitt módosítható, erről itt írtunk: Két új szolgáltatás az eBEV portálon.

 

Kik figyeljenek a 2015. február 25-i adóbevallási határidőre?

Legkésőbb 2015. február 25-ig kell elszámolnia a 2014. évi jövedelmeivel, adójával, ha Ön:

  • egyéni vállalkozói tevékenységet folytat; a 1453 számú bevallást kell elektronikusan beküldenie a NAV felé, valamint ez az adófizetési határidő is. (Aki az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette 2014-ben, vagy 2014. december 31-én szüneltette, akkor számára a bevallási határidő 2015. május 20.)
  • az általános forgalmi adó alanya és a 2014-es évben éves gyakoriságú adóbevalló (1465 számú bevallás). Az adófizetési határidő is ez a nap.
  • egyéni vállalkozóként vagy bevételi nyilvántartást vezető betéti társasága az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) alanya. A 1443 számú bevallást kell elkészítse és a 2014. december 22-i adófeltöltésen felüli adó hátralékot eddig kell rendezze.
  • egyéni vállalkozásával, egyéni cégével vagy betéti társaságával a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) alanya (14KATA bevallás). E határidőig kell megfizetni az esetleges 40%-os adót is.

Fontos: a fenti adóbevallásokat nullás adattartalommal is be kell nyújtani!

Bt-k, Kkt-k kötelező cégmódosítása 2015. március 15-ig

paragraph blue modern web icon on white background

Az új Ptk. legkésőbb 2015. március 15-ig ad lehetőséget arra, hogy a betéti társaságok és a közkereseti társaságok társasági szerződésüket az új Ptk-val összhangba hozzák. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Önöknek az ügyvédjükkel együtt át kell nézni a jelenlegi társasági szerződésüket és ha abban van olyan rendelkezés, amely az új Ptk-val változott, azt törölni vagy hatályosítani kell.

olvasásának folytatása

Mikor kell feltüntetni a számlán a vevő adószámát?

Mi volt érvényben 2014. december 31-ig?

Az Áfa törvény 169. § -a rendelkezik a számla kötelező tartalmi elemeiről. A számlán az alábbi esetekben kötelező feltüntetni a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének (azaz a vevőnek) az adószámát:

  • olyan ügyletek esetében, amelynél az adó fizetésére a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett (fordított adózású ügyleteknél),
  • adómentes közösségen belüli termékértékesítés esetében, illetve
  • olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kiállított, 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű, forgalmi adót tartalmazó számla esetében, ha a számla kibocsátója belföldön gazdasági céllal letelepedett. E számlákról tételes áfa-adatszolgáltatást kell készíteni.

olvasásának folytatása

Meddig tároljuk a céges iratokat?

irat

Megőrzési idő az adózásban
Az iratmegőrzési kötelezettség vizsgálata során talán a legfontosabb kérdés, amire figyelni kell, az elévülési idő. Az adózás rendjéről szóló törvény (ART) előírásai szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ebből következően az iratokat nem elég pusztán megtartani, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó az elévülési időn belül bármikor újra megállapítható, illetve az adó megállapítása ellenőrizhető legyen.
Az ART rendelkezése szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Abban az esetben, ha egy adott időszak bevallását az adózó önellenőrzéssel helyesbíti, akkor az önellenőrzést alátámasztó bizonylatoknál, nyilvántartásoknál az önellenőrzés esedékességét kell az elévülési idő kezdetének tekinteni, emiatt az iratok selejtezését célszerű a könyvelővel történt egyeztetést követően megtenni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy normál üzleti éves vállalkozás – tekintettel a társasági adóbevallás adóévet követő május 31-i határidejére – a 2014-es évre vonatkozó adózási iratait 2020. december 31-ig köteles az adóhatóságnak bejelentett iratőrzési helyen tárolni. A másik oldalról vizsgálva, a 2015-ös évben a 2008-as vagy az azt megelőző adóévhez kapcsolódó adózási iratok megőrzési kötelezettsége szűnik meg.
Az elévült kötelezettséghez kapcsolódó, és ezért selejtezhető iratok megsemmisítését tételes selejtezési jegyzékkel kell dokumentálni.

olvasásának folytatása